Plenáris előadások / Plenary talks

2024. 11.21. (Csüt/Thu): Prof. Miklósi Ádám
Synthetic Ethology: Past, Present, Future [in English]
Department of Ethology, Eötvös Loránd University (ELTE)

In this presentation, we explore how ethology can become part of the digital revolution, not only by using new methods but also by influencing these processes with its unique perspective. To this end, it seems worthwhile to broaden the definition of ethology, extending its biological approach to studying behaviour beyond living beings to also include artificial agents. While the behaviour of current artificial agents may seem simpler compared to that of living organisms, significant advancements are expected in the medium term—so it’s better to be prepared. The first generation of such machines is represented by mobile phones, but so-called social robots may soon appear in everyday life as well. A common expectation and goal for these robots is to replace human labour in various fields or cooperate with workers.
The goal of synthetic ethology is to create new artificial agents that, despite having unique, species-specific characteristics, can successfully integrate and cooperate with members of living communities by understanding how living organisms function. Recent research has confirmed that studying human-dog interactions (HDI) can greatly assist in analysing and interpreting future human-machine or animal-machine interactions, as well as enhancing their efficiency.
1. HDI helps identify and understand behaviours that facilitate interactions between heterogeneous agents.
2. Detailed analysis of the behaviour of dogs (and other species), combined with the tools of artificial intelligence, allows for the discovery of hidden processes and systems of rules.
3. The rules uncovered through the analysis of living beings can serve as a foundation for building more autonomous and life-like agents, which also offers an opportunity to test the validity of these rules.

Synthetic ethology is just being born, and its long-term success depends on whether the new generation of researchers can combine ethological knowledge with modern technological expertise.

 

2024. 11.22. (Pén/Fri) Dr. Ozogány Katalin
Drónokkal a vadlovak nyomában – A hortobágyi Przewalski-lovak komplex társadalmának vizsgálata mozgásuk követésével [in Hungarian]
HUN-REN-DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debreceni Egyetem

A Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadlórezervátumában 1997 óta élnek Przewalski-lovak, melyek viselkedését 2013 óta vizsgáljuk. Kezdettől fogva a közel 300 lóból álló ménes összes egyedét egyidejűleg szerettük volna megfigyelni, és mozgásuk által feltérképezni a lovak szociális kapcsolatait és hierarchikus viszonyait. Ehhez előbb egy új megfigyelési módszert dolgoztunk ki, melynek során drónokkal légi videókat készítünk a ménesről, és a videókat feldolgozva határozzuk meg az egyedek mozgási útvonalait, miközben a lovakat egyedileg azonosítjuk. A drónok segítségével nagy felbontású mozgási adatokat tudtunk gyűjteni a ménes összes egyedéről, és a mozgások elemzésével vizsgáltuk az egyedek közötti interakciókat. A nemzeti park több, mint két évtizede folytatott populáció-monitoringja által ismerjük a vadlovak egyedi jellemzőit, leszármazását és élőéletét. Ennek köszönhetően a rövidtávú mozgásmegfigyeléseket a park hosszútávú monitoring adataival kombináltuk, és így térképeztük fel a ménes szociális hálózatát. A Przewalski-lovak társas viselkedése azért is érdekes, mert ezek a vadlovak bizonyos élőhelyeken – így a Hortobágyon is – egy összetett, többszintű társadalomban élnek, mely társadalmi struktúra elsősorban a főemlősökre és a cetfélékre jellemző. A vadlovak ugyanis hárem csoportokban és agglegény csoportokban élnek, melyek ebben a rezervátumban egy nagy ménessé állnak össze. A ménes szociális hálózatát vizsgálva megállapítottuk, milyen szerepet játszanak a rokoni szálak és a korábbi ismeretségek a társadalmi kapcsolatok formálásában. Kimutattuk, hogy a testvér csődörök háremei közelebb helyezkednek el egymáshoz a hálózatban, valamint, hogy az idősebb és nagyobb háremek, melyek tapasztaltabb háremcsődörökhöz tartoznak, centrálisabbak. A kancák mozgás-korrelációja alapján megjósolható volt, hogy a megfigyelésüket követő években melyikük fog háremet váltani. Az előadásban összefoglalom, hogy mit tudunk eddig a vadlovak társas rendszeréről, illetve hogy miként tudunk akár már néhány percnyi nagy felbontású adatgyűjtéssel elég információhoz jutni egy komplex társadalom struktúráját illetően, és következtetéseket levonni annak múltbeli és jövőbeli dinamikájáról.

 

2024. 11.23. (Szo/Sat): Dr. Hangya Balázs
From controlled behavioral paradigms to ethologically relevant behaviors: how does the brain create cognition? [in English]
HUN-REN Insitute of Experimental Medicine

The main objective of our research group is to better understand the brain mechanisms of cognitive processes: what happens to our neurons when we learn, listen, make decisions, plan? To do this, we study the brain in behavioral tests: we record the electrical activity of single neurons, the summed electrical activity of many neurons, the intracellular calcium levels or the extracellular levels of neurotransmitters. In my presentation I will try to answer how we can understand animal and human behavior from these signals and how we can move from well-controlled, reproducible, but often artificial patterns of behavior towards a better understanding of ethologically relevant, but complex and difficult to standardize behaviors.